A mind gyakoribb csapadékhiánnyal járó globális felmelegedés miatt a Kárpát-medencében egyre kockázatosabb a növénytermesztés öntözés nélkül. Hazánkban ezt a lehetőséget alig használják ki, a meglévő öntözőrendszerek egy része is gazdátlanul rozsdásodik. Most uniós pénzből lesz lehetőség az öntözés fejlesztésére, de ehhez a gazdák összefogására is szükség van.

A Magyar Tudományos Akadémián rendezett öntözési konferencián a miniszterelnök a nemzeti öntözésfejlesztési program meghirdetését szorgalmazta. Ennek első lépése a március végétől induló uniós pályázat, ahol mintegy 30-40 milliárd forintos forrás révén hozzá lehet kezdeni a kilencvenes évek óta használhatatlan közösségi öntözővíz-hálózat újraindításához.

Az agrárminiszter azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszerár-emelések tompítása miatt is szükség van az öntözés fejlesztésére. A miniszter szerint a fogyasztóknak rossz hír, de fel kell készülni arra, hogy az élelmiszerek ára magas marad. Mindez viszont felértékeli a mezőgazdasági termelést, az öntözhető területek növelésével pedig tovább bővíthető az árualap. A támogatással együtt járó nemzeti öntözésfejlesztés - amelyre a kérelmeket március vége óta be lehet adni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) - első lépesként el kellene érni, hogy a mintegy 300-400 ezer hektárnyi öntözhető területre valóban eljusson a víz.

Az öntözés fejlesztésére az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében meghirdetett pályázaton az öntözésfejlesztési beruházások esetében az egyes programokat, különböző saját rész igénybevétele mellett 3000 és 735 ezer euró közötti összeggel támogatják. A beruházás összköltségének 40-70 százalékát kaphatják támogatásként a gazdálkodók.

A kertészek számára létszükséglet az öntözés. Jelenleg a mintegy 180 ezer hektárnyi zöldség- és gyümölcstermő területnek csak tizedén rendezkedtek be erre. Az exportpiacokon csak a kiváló minőségű és méretes zöldséggel, gyümölccsel lehet megjelenni, ehhez viszont szükség van az öntözésre. Azt már a szakma elérte, hogy a kormányzat módosította a gyümölcstelepítés támogatásának szabályait, s 2008-tól már csak az a gazdálkodó számíthat támogatásra, aki öntözésről is gondoskodik. Magyarország azért lehet Franciaország mellett európai első a csemegekukorica-termelésben, mert olyan területen rendezkedtek be a termelők, amelyik öntözhető. Hasonló figyelhető meg az ipari paradicsom termesztésénél is, ebben az esetben azonban a szárazabb vidékről a növény "költözik" az öntözhető táblákra.