Környezetközpontú irányítási rendszer belső auditor tanfolyam
Fontos az Ön számára a környezetvédelem? Szeretné, ha cégének ezen a téren is jó híre lenne? Érdekli, hogy egyáltalán milyen a cége környezetvédelmi helyzete, mennyire felel meg az előírásoknak, mire számíthat egy hatósági ellenőrzésnél? Esetleg arra is kíváncsi, hogyan csökkentheti vállalkozása, vállalata költségeit, úgy hogy ezzel még a környezetet is védi?
Netalántán magánszemélyként versenyképes tudást szeretne, mellyel javulnak elhelyezkedési esélyei, nőhet fizetési igénye? környezetirányítási belső auditor, KIR belső auditor >>>
OHSAS 18001- MSZ 28001 belső auditor tanfolyam szeptemberben
Azok a vállalkozásvezetők, akik korábban bevezetett minőségirányítási rendszerüket folyamatosan fejlesztik, pontosan tudják, hogy az ISO 9001:2000 6.pontja már külön megemlíti a humánpolitikai szempontokat is, melyben a munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy egyaránt szerepel. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság >>>
ISO 22000 Élelmiszer biztonság irányítási rendszer (ÉBIR) belső auditor tanfolyam
Ma Magyarországon minden vállalatnak, amelynek tevékenysége hatással van az élelmiszer-biztonságra, legyen az élelmiszer lánc bármely részén, rendelkezni kell HACCP rendszerrel. A HACCP rendszer önmagában nem tanúsítható, de az ISO 22000 élelmiszerbiztonság irányítási rendszer más irányítási rendszerekhez hasonlóan már igen, így a vevők számára objektív bizonyítékot nyújthatunk arra, hogy termékünk, szolgáltatásunk biztonságos élelmiszert eredményezzen. Mi az ISO 22000 rendszer? >>>
Ruha gyártó vállalkozás vagyunk és varrógépeket szeretnénk vásárolni állami támogatásból,van ilyenre lehetőség? Válasz >>>
Milyen szabályai vannak a visszáru kezelésnek? Válasz >>>
Lesz a 2007-es évben lakás korszerűsítésre támogatás? Értem én a ház szigetelésére. És ha igen, akkor mik a feltételek? Válasz >>>
Müanyag nyilászárókra támogatás
Családi házas ingatlanom révén, hogyan juthatok nyilászárók cseréjéhez? Válasz >>>
lakás hőszigetelés, nyilászárócsere, fütéskorszerűsítés
Lakásunk 30éves az energiafelhasználás miatt kellene ezeket a munkálatokat elvégezni anyagi forrásunk korlátolt, ezértszeretnénk pályázni, hogy a munkákat el tudjuk végezni. Válasz >>>
|
EFQM
A minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezeteink tevékenységének elismerésére 3/1996. (VI.19.) ME rendeletével a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Nemzeti Minőségi Díjat alapított.
A Nemzeti Minőségi Díj pályázat útján nyerhető el és évente négy - kis, közepes és nagyméretű termelő, illetve szolgáltató vállalat - kategóriában kerül kiosztásra a Parlamentben a minőség világnapján.
Mint az európai országok esetében általában, az 1996-ban alapított magyar NEMZETI MINŐSÉGI DÍJ az Európai Minőségi Díj követelményrendszerén alapul, melynél nem a termék vagy szolgáltatás.
A Nemzeti Minőségi Díj modellje
A pályázat kidolgozása során a gazdálkodó szervezetek számára lehetőség nyílik az Európai Minőségi Díj követelményeinek megfelelő, egységes kritériumrendszer szerinti önértékelésre, a vállalati erős és gyenge pontok feltárására, a fejlesztendő területek kijelölésére. A pályázó vevői és dolgozói megelégedettségét, a vállalat társadalomra kifejtett hatását, üzleti eredményeit azon keresztül értékeli, hogy a vezetés milyen üzletpolitika, stratégia alapján és hogyan menedzseli a különböző folyamatokat, valamint a humán és egyéb erőforrásokat.
A modellben szereplő 9 főbb kritérium két nagy csoportba tartozik - az adottságok és az eredmények kritériumcsoportba. Az adottságok értékelésekor arra keresnek választ az értékelők, hogy a szervezet hogyan éri, érte el eredményeit. Az eredmények értékelésekor azt vizsgálják, hogy mit ért el a szervezet. Az adottságok és eredmények azonos súllyal szerepelnek a modellben, a 9 kritérium közül a legmagasabb értékű a vevői elégedettség, a maximálisan elérhető 200 ponttal.
Az önértékelés segít azonosítani a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelölni a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket és segít meghatározni a továbbfejlődés irányait más szervezetek teljesítményeivel való összehasonlítás alapján.
Az értékelés legfontosabb szempontja a teljes körű minőségirányítás három alapelve: a vevőközpontúság, a folyamatos fejlesztés, és a dolgozók bevonása a továbbfejlesztésbe.
A pályázók a független értékelők visszajelzései alapján objektív képet kapnak a szervezet stratégiájának főbb jellemzőiről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A miniszterelnöki rendelet értelmében létrejött 15 fős Nemzeti Minőségi Díj Bizottságban helyet kaptak az ipar, a tudomány, az érintett minisztériumok, gazdasági és szakmai kamarák, valamint a szakmai érdekvédelmi szervezetek képviselői.
Az értékelés - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - a következő szakaszokból áll:
A pályázatok egyéni értékelése
Az értékelők egymástól függetlenül, egyénileg értékelik a pályázatokat, azaz alkritériumonként pontozzák a pályázatokat és minden alkritériumhoz erősségeket, fejlesztendő területeket és kérdéseket fogalmaznak meg.
A pályázatok csoportos értékelése
Az értékelő csoport tagjai megvitatják az adott pontszámokat, a meghatározott erősségeket, fejlesztendő területeket és a felmerült kérdéseket. A pontszámokat illetően az értékelő csoportnak konszenzusra kell jutnia, amely után a csoportok kategóriánként kiválasztják a 2-3 esélyes pályázót, ahol helyszíni szemlét tartanak.
A helyszíni szemle
A helyszíni szemle elsődleges célja meggyőződni a pályázatban bemutatott adatok, tények, információk helyességéről és gyakorlati alkalmazásáról. A szemle során szerzett olyan új információt, amely a pályázatban nem szerepelt, az értékelők nem vehetik figyelembe.
Végső értékelés, a díjazásra javasoltak kiválasztása
A helyszíni szemlék után az értékelő csoport elkészíti a végső értékelést és az összefoglaló anyagot a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság részére. A Bizottság javaslata alapján az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter terjeszti döntésre a Miniszterelnök elé a Nemzeti Minőségi Díj nyerteseit.
Visszajelzés
Minden tartalmilag és formailag elfogadott pályázathoz az értékelők visszajelzést készítenek a pályázók számára.
A díj iránti érdeklődést mutatja, hogy az első két évben 35 vállalkozás pályázta meg a Nemzeti Minőségi Díjat. Az 1996. és az 1997. évi Nemzeti Minőségi Díj szakmai sikere bebizonyította, hogy a díj jelentős motiváló erő a vállalkozások minőségfejlesztési rendszerének további színvonal-emelésében. A Nemzeti Minőségi Díj megalapításával szemléletváltozás és új magas színvonalú minőségkultúra kialakulása kezdődhetett el Magyarországon.
A STandard-Team Kft. Vállalja a minőségdíjak megszerzéséért indulni kívánó cégek felkészítését és teljes körű ügyintézését valamint pályázati források felkutatását. |
|
